Kötelező jellegel elkészíthető filmek listája

Országos Magyar Sajtókamara 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról 9. cikkelye alapján a következő filmek kötelező jelleggel elkészíthető: 

János úr 

Korláthy gróf lánya a falusi vásárban megismerkedik Baracs vasútépítő nagyiparossal, és egymásba szeretnek. Baracs János, akit mindenki csak János úrnak hív. Rolla apja színtén rokonszenvesnek találja a fiatalembert, mert közel akar kerülni az állami támogatásokhoz, ezért támogatja a házaságot, anyja azonban kikosarazza, mert Eleméry grófnak szánja a lányát. Bár érdekei úgy kívánják, szívesen látott vendégként fogadja Baracs mérnököt a kastélyban, de házasságról hallani sem akar. Baracs János azonban másként vélekedik. Ő ki tudja miért, jól érti, hogyan kell a szívügyeket megoldani... Ezért János és Rolla apja őssze esküsznek a Rolla anya ellen. A film végén János és Rolla őssze házasodnak, János és Rolla apja pedig együtt eliszák az állami támogatást, úgy hogy a falu abból a támogatásból semmit sem fog látni.

Keserű igazság

Sztankó János (aki párttitkár) egy mezőgazdasági üzemeket építő vállalat frissen kinevezett igazgatója alkalmazza volt évfolyamtársát, Palóczot, aki most szabadult a börtönből, miután hamis vádakkal elitélték. Sztankó, aki magánéleti problémákkal küzd - szeretőt tart - megrészegült a hirtelen jött sikertől és hatalomtól, erőltetett munkatempót diktál, annyira hogy nincs magán élete a munkásoknak. Ezért nem hajlandó figyelembe venni Palócz figyelmeztetését a siló megrepedt faláról, aminek tragikus következményei lesznek...

Ének a búzamezőkről (film)

Az elhúzódó első világháború feldúlta a falvak életét is. A dolgozni képes férfiak távollétében az asszonyok és az öregek végeztek minden munkát a földeken. A "nagy háború" végének híre azonban nemcsak ünnepléssel járt, hanem tragédiák sorát is elindította. Piros, aki férjéről régóta nem kapott hírt, egy másik férfitól volt várandós. A hazatérés hírére megrémült, siettetni próbálta a szülést, de belehalt. Árván maradt Péter fiát Etel vette magához. A gyermek apja, Ferenc végre megérkezett, lelkiismeret-furdalástól gyötrődve, mivel Etel férjével, Rókussal együtt szökött meg Szibériából, de falubélije nélkül tért haza. Hazatérve ő közli Rókus szüleivel és feleségével a halálhírt. Arról nem tesz említést, hogy az úton összevesztek az utolsó falat kenyéren, ami végül is az övé lett, és otthagyta haldokló társát az iszonyú fagyos télben. Sok embert látott meghalni, ő maga is ölt, de földijének elvesztése a gyilkosság vádjával gyötri. Kínját nem tudja senkivel sem megosztani.

Öreg és Szüle, bármennyire szerették is fiukat, a föld akaratát tartották szem előtt, és azt szerették volna, hogy Ferenc és Etel mihamarabb összemelegedjenek, hiszen mindketten özvegyek egy-egy gyermekkel, a földet pedig művelni kell. A terv a vártnál jobban működött, Etel és Ferenc egymásba szerettek. Életük látszatra rendbe jött, boldogan nevelték gyermekeiket. Egy nap, miközben a városba mentek, a nagyszülőkre hagyott gyerekek a mocsár szélén játszottak, ahol Péterke egy falat kenyér után nyúlva belefulladt az ingoványba. Ferencet az eset nagyon megrázta, intő jelként értékelte.

A párnak hamarosan közös gyermeke született. Aznap hír érkezett Rókustól is, ám Ferenc csalásnak vélte az irományt, ezért az orvos segítségét kérte az igazság kiderítésére. Amikor Etel megtalálta az eldugott levelet, Ferenc nem bírta tovább, bevallotta asszonyának titkolt "bűnét". Etel tudata elborult, és egy vallási szekta áldozatává vált. Hiába derült ki közben, hogy Ferenc ártatlan, Rókus életét megmentették a favágók, a megzavarodott asszony a mocsárba ölte magát.

Az orosz nő, akivel Rókus együtt élt, nem engedte a férfit hazaindulni - az addigi koszt-kvártély fejében pénzt követelt tőle. A tetemesre rúgott összeg kifizetéséhez Rókus arra kérte apját, adja el a földjét, s küldje el neki jussát, Öreg viszont, miután megtudta a paptól, hogy "Tatárországban" is jó termőföldek vannak, végül is nem teljesítette a kérést. "Ahol jó a föld, ott nem kell félteni az emberi nemzetet." - mondta és eldobta a levelet; fontosabbnak tartotta unokái jövőjét biztosítani, vagyis hogy elősegítse, hogy Ferenc felnevelhesse a két gyermeket, Rókusék árváját és saját félárváját.

MAGYAR FELTÁMADÁS

1918 Karácsonya egy felvidéki kisvárosban. Szenteste van, regősének hangjai szállnak. Az utcán Joóbék és Noszlopyék háza egymással szemben áll. Joóbné kisfiával, az ötéves Dénessel ünnepel, míg az apa, Joób Bálint főhadnagy orosz fogságban van. A szomszéd, az özvegy Noszlopy Géza városi tanácsos és kislánya, Éva érkezik hozzájuk vendégségbe. Megjelenik Jurinkó, Noszlopy intézője és izgatottan újságolja, hogy a cseh légionisták betörtek a felvidékre.

Hírek a csehek közeledéséről, kegyetlenkedéseiről. Tömegek menekülnek.

Az ünneplés megszakad, Joóbéknak is menekülniük kell, Pestre utaznak. Noszlopynak azonban, mint városi tanácsnoknak maradnia kell.

A csehek megérkeznek és beszállásolják magukat Joóbék házába. Megeszik az előkészített vacsorát, megisszák a borokat, duhajkodnak, és felgyújtják a karácsonyfát.

A megszálló csapatok kettéosztják a települést, egy szegény cipész kertjét éppen kettévágja az új határ. Határoszlopot, sorompót állitanak, a városka főterén vad indulatok közepette felrobbantják Kossuth Lajos szobrát. Mivel a városka fele már Csehországhoz tartozik, a sorompó mindkét oldalán magyarok, akiknek a földje, családja maradt odaát. Jurinkónak a menyasszonya, Juliska is a határ túloldalán maradt. Jurinkó testvéreinek mondja a cseheket, de idővel neki is csalódnia kell, és már ő is együtt forral bosszút Noszlopyval.

A gyerekek sem tudnak iskolába járni a kettéosztottság miatt. Amikor a gyerekek az iskolába indulnak, a tanító arra buzdítja őket, hogy menjenek át az anyaországba, mert itt már csak cseh iskola fog működni.

A csehek közben begyűjtik e fegyvereket, így Noszlopy vadászfegyvereit is. A férfi a cseh fegyverbegyüjtő katonáknak azzal vág vissza, hogy úgysem tudják elvenni a magyarság fegyverét, ami élesebb minden kardnál és biztosabban talál minden golyónál: az igazságot!

A sorompó mellett a trianoni döntésel megbékélni nem tudó és nem akarók csoportja tiltakozik az új határ ellen. Mindeközben az elfoglalt területen plakátok hirdetik, hogy a magyar zászlók ás nemzeti jelvények beszolgáltatása kötelező. Az új rendelet a magyar dalokat éneklését is megtiltja a lakosságnak. Az emberek azonban padláson, pincében rejtik el a zászlókat, magyar ruhákat, a Himnusz kottáját.

A kocsmában Jurinkó búsul Juliska elvesztése miatt. A cigányok magyar nótát huznak neki, de egy cseh járőr észreveszi és felpofozza Jurinkót. A legény ezután méginkább visszavárja a magyarokat.

Joób Bálint hazaérkezik a fogságból és egyenesen a házába siet, ahol a cseh városparancsnokságot találja. Kérdőn támad rájuk, majd az egyik légionista tisztet fel is pofozza. Lefogják, hadbíróság elé állítják és 15 évi börtönre ítélik. A börtönben kegyetlenül bánnak vele, ráadásul kapcsolatot sem tud teremteni családjával. A felesége ugyan keresteti a Vöröskereszttel, de hiába.

Így telik el 15 év.

Az iskolában a cseh tanfelügyelő jelenlétében 15. évfordulóját ünnepük annak a nagy napnak, amelyiken Masaryk megalapította a Csehszlovák Köztársaságot. A gyerekek a cseh himnuszt éneklik, majd amikor a tanfelügyelő elhagyja a termet, csendben és sírva éneklik a magyar himnuszt.

Juliska régen átszökött Jurinkóhoz, össze is házasodtak. Jurinkó Noszlopy kívánságára most is minden nap friss szénát és szalmát rak az istállóba, várva a magyar huszárokat.

Joóbné eközben hiába keresteti a fronton eltűnt férjét. Leveleiket nem kézbesítik sem a fogházból kifele, sem oda be.

Noszlopy Évából gyönyörű lány lett, akinek a cseh polgármester fia szeretne udvarolni, de Éva minduntalan visszautasító vele. Egy alkalommal újévre Pestre utazik Reviczkyékhez, a Felvidékről menekült nagynénjéhez. Noszlopy is szeretne utazni, de büszkeségből nem szánja rá magát az útra, mondván: nem hajlandó útlevéllel menni a saját hazájába. Noszlopy bánatosan bolyong az üres házban. Jurinkó próbálja vigasztalni, de a férfi lemondóan mondja, a halálra gondolva, hogy hamarosan ő is messzire megy.

A Szilveszteri mulatságon, pesti lakásában Reviczkyné a felvidékieket hozta össze. Joóbné és Dénes is itt van. Éva és Dénes megtetszenek egymásnak, majd amikor felismerik egymásban a gyermekkori játszótársat, egymásba szeretnek. Amikor Éva hazautazik, Dénes is vele tart, hogy megkérje apjától a lány kezét.

A fegyházban az új fegyőr nem cseh, hanem szlovák, ezért emberségesebben bánik Joóbbal. Joób azonban továbbra is lázadozik, emiatt szigorítottra ítélik.

Éva és Dénes úgy döntenek, hogy a templomi esküvőt titokban szülővárosukban tartják meg. Azonban a cseh polgármester fia is megkéri Éva kezét, de a lány visszautasítja, mert ő nem lehet egy cseh felesége.

A polgármester és a rendőrfőnök egy röpcédulát vizsgálgatnak, Nem tudták kinyomozni, hogy került a városba, da abban bizonyosak, hogy Magyarországon nymotaták az agitációt, aminek szövege így szól: "Felvidéki magyar testvérek! Ne csüggedjetek! Őrizzétek meg magyarságotokat, ne feledjétek egy pillanatra sem a szenvedéseket, amelyekben részetek volt. Küzdjetek és bízzatok! A szabadulás órája már nincsen messze!"

Az esküvőt titokban tartják meg a templomban. Jurinkó a templom kapujában őrködik, és amikor egy járőr arra megy, feltűnik neki a templomi zene. Jurinkó ügyesen kimagyarázza a helyzetet.

A cselédség pletykái miatt azonban mégis rögtön elterjed az esküvő híre. A polgármester is megdühödik, és bosszútól vezérelve Dénest gyanúsítja a röpcédulák becsempészésével. Dénes ezt visszautasítja, de kemény, ellenséges szavai miatt így is letartóztatják. Abba a börtönbe kerül, ahol apja is fogoly. Egy alkalommal a folyosón mennek el egymás mellett, Bálint akkor fog gyanút, hogy a közben felnőtté vált fiával találkozott. Egy aszatlosműhelyben találkoznak újra és faforgácsra írt üzeneten kersztül üzennek egymással. Apja megkérdezi, hogy hol született, majd néhány üzenetet követően egymásra ismernek. A meghatódott jelenetet a szlovák foglár szakítja meg, aki visszaküldi őket a satupadhoz.

Egy alkalommal Jurinkó az istállóban épp a szénát egyengeti, amikor belép az a járőr, akivel a templomnál is találkozott. Kíváncsian kérdi a cselédet, hogy mi célból teríti a szénát, ha nincsenek lovak. Jurinkó kétértelmű válaszokat ad, amikkel arra céloz, hogy eljön még az idő, amikor lesz még itt ló bőven. A járőr ekkor szembesíti Jurinkót a templomnál tett félrevezető válaszaival és dühében pofon vágja a legényt. Megfenyegeti, hogy ha megjönnek a lovak, a gazda haladéktalanul jelentse azt be, mert adót kell utána fizetnie. Jurinkót nagyon feldühíti a cseh járőr viselkedése.

Éva meglátogatja Dénest a börtönben és elhatározzák, hogy Éva megpróbál közbejárni Dénes korábbi kiszabadulása érdekében. A fiú azonban apjával akar maradni, de amikor az öreg Joób ez meghallja, rábeszéli fiát, hogy éljen a lehetőséggel és inkább odakint tartsa a lelket a többi magyarban.

Mindeközben zajlanak a világpolitika eseményei. Az ősz képe viharosan kavargó újságlapokkal keveredik, amelyekről a Bécsi döntés szalagcímei tudatják a változásokat: a csehszlovák belpolitika összeomlásának híreit és a Felvidék visszacsatolását.

Rádiósítúdióban is beolvassák a hírt a müncheni határozatról, valamint arrólhogy a magyar politikai foglyokat szabadon bocsátják. Az adást Noszlopyék és Joóbék is a készülék előtt ülve izgatottan hallgatják.

Nyílik a börtönkapu és a magyar politikai foglyok egymás után hagyják el a börtön épületét. A sorban ott megy nagy vidáman Joób Bálint is.

A felvidékiek ezalatt nagy örömmel veszik elő a 20 éve elrejtett zászlókat, magyar nemzeti viseletüket. Szorgos kezek kokárdákat varrnak, lobogót cserélnek a zászlórúdon.

Az utcák, az emberek ünnepi díszben várják a határt jelentő sorompó felnyitását. A tömeg ledönti a sorompót, és a városon diadalmasan vonulnak végig a magyar katonák. A menetoszlopot vezető tiszt, amint átlép a levert sorompó fölött, letérdel és megcsókolja a visszatért haza földjét. Mindenki sír és boldog. Az ünneplők között van Dénes és Éva, a mehgatódott Joób házasár, az öreg Noszlopy és Jurinkó is.

A falakon Horthy Miklós plakátja, a katonákra virágeső hullik.

Dénes a városka terén lévő zászlórúdhoz lép és katonai pompával felvonja a magyar lobogót.

Uz Bence

Bagyoni László egy kis székely faluban újságszerkesztésbe kezd. Ionescu, egy helybeli román, aki nem mellesleg a jegyző lányának Leticiának a vőlegénye feljelenti Bagyonit. Nemcsak azért teszi ezt, mert gyűlöli a magyarokat, hanem azért is, mert féltékeny rá Leticia miatt. Van is miért féltékenynek lennie. Amint feljelentette Bagyonit a lány figyelmezteti a férfit, így nem sikerült elkapniuk. Bagyoni a hegyekbe menekült barátjához, Uz Bencéhez, aki menedéket nyújt neki, amíg a hatóságok elfeledkeznek róla. Bence egyedül él egy kunyhóban medvéjével, Kántor úrral, akit kutya helyett tart, hiszen a medvetartásért nem kell adózni. Itt, a havasokban találkozik a helybeli öregekkel is, akik ellátják néhány jó tanáccsal és létbölcselettel.

Bence munkát akar vállalni a faluban. Útkaparó szeretne lenni, hogy a fizetéséből elvehesse a régi szerelmét, Emer Julist. Ehhez azonban nyelvvizsgát kell tennie román nyelvből a községházán, a jegyző, az inspektor és Ionescu előtt. Ő azonban, mivel "nem akar hencegni" román nyelvtudásával, hol magyarul, hol németül felel. Habár tökéletesen beszéli a román nyelvet, nemigen akarja elfogadni, hogy csak így kaphat munkát. Ezért el is buktatják a vizsgán, mire ő visszamegy a hegyekbe, és más pénzkereseti forrás után néz. Megegyezik egy örmény kereskedővel, hogy gyönyörű fákat szerez neki az erdőből. A szebb fák gyökerét és törzsét úgy alakítja, hogy azok a következő viharnál kidőljenek, és az örmény megszerezhesse őket. Ötezer lej előleget is kapott a munkáért, amit a "takarékjába", egy odúba helyez. Még aznap este vihar támad, és villám csap a "takarékjába", így a pénze megsemmisül. Bence nem adja fel, a vad vadászatból remél bevételt, hiszen az erdőben vadászók csak azután ejthetnek el vadat, miután fizettek neki, hiszen neki "személyes ismerőse minden állat" és csak azokat lehet lelőni, amelyiket ő erre megkéri. A vadászatra érkezők között ott van Ionescu és Leticia is. A furfangos székely legény a társaságnak Bagyonit, mint az öccsét mutatja be. Amíg Bence odakint egyezkedik a vendégekkel, addig odabent Bagyoni és Leticia egymásra találnak.

Most, hogy elég pénzt gyűjtött, Bence lemegy a faluba, hogy megkérje Julis kezét, és végre valahára feleségül vegye. Szerelme házához érve nagy csalódás éri: javában zajlik Julis és a helyi asztalos lakodalma. Mivel Bence hosszú ideje nem jelentkezett, a lány bánatában elfogadta az asztalos ajánlatát, és megesküdtek. Bence pénzét és ajándékát eldobva visszaballag Kántor úrral a havasokba. Oda, ahol mindig menedéket talál a bánat, a szerelmi csalódás és a pénztelenség elől is. Legközelebb akkor hall Julisról, amikor megszületik a kisfia, akit Bencének keresztelnek. Első megdöbbenését szomorúság váltja fel, amikor azt is közlik vele, hogy a család elszegényedett: a férj halálos beteg és már legalább egy éve nincs munkája. Bence elkeseredésében küld nekik egy zsák búzát, szalonnát és kolbászt, persze úgy, hogy a lány ne tudja meg a segítségnyújtó kilétét. Sajnos ez a férj egészségén nem segített, és hamarosan száraz betegségben meghal.

Julis az urát csak hitelbe tudja eltemettetni, a költségekért két hónapig kell szolgálnia. Erre az időre a kisfiát Bencére bízza, aki e mellett dolgozik is, hogy besegítsen Julisnak, és átvállalja a temetés költségeinek felét, hogy Julisnak csak egy hónapot kelljen dolgoznia a kettő helyett. Az egy hónap letelte után Julis visszaviszi a gyermekét a faluba, Bence azonban még nem megy velük. Talán majd valamikor később...

A film számtalan helyen mutatja be a székely ember furfangosságát, és az élethez, a nagyvilághoz való hozzáállását. Az első kettőt elsősorban Uz Bencén keresztül, például amikor a Bagyonit elfogni akaró jegyzőt és csendőrt leitatja, amikor medvevadászatot imitál a vadásszal, vagy amikor Mózsit, akinek háromszáz lejjel tartozik elkergeti otthonától és farkas képében. Az utóbbit, tehát a székelyek világnézetét a 104 éves Marci bácsi szájából ismerhetjük meg, aki nagyon bölcsen megállapítja: "Az embernek is vannak gyökerei, csak nem látszanak!". És ezek azok a gyökerek, amik visszahúzzák az embert a szülőföldjére. Tanúi lehettünk Bagyoni szemlélete megváltozásának, aki eddig a hegyekben élők leköltözését szorgalmazta, ezután a néhány hónap után viszont a havasok rabjává vált.

Egy éjszaka Erdélyben

II. József császár adjutánsa, Kléber, kíséretében Erdély útjait járja. Egy napon kocsijuk meghibásodik, így a császár álruhában, gyalog folytatja útját, Kléber pedig Alvinczy Krisztina udvarába kéredzkedik be a kocsi javíttatása végett. A szép özvegyasszony azt hiszi, a császárral van dolga, s kölcsönösen megszeretik egymást. Krisztinát hamarosan Mária Terézia kéreti az udvarba, aki értesült fia erdélyi kalandjáról. Meglepetést készít elő, ami azonban csalódást okoz minden szereplőnek. 

Az első (film)

A vidéki asztalosmesterként dolgozó Szabó Imre minden vágya egy utód, azonban fiatal feleségének, Lidinek ennek ellenére sem lehet gyereke, meddőségén legfeljebb egy életveszéllyel járó operáció segíthetne. Közben megérkezik a faluba Piroska, a fiatal summáslány, aki az asztalos egykori szeretője volt, és a férfi tudta nélkül megszülte gyermeküket, akit magával hoz. Lidi, aki még mit sem sejt a korábban történtekről, meghívja az otthonába Piroskát és gyermekét, majd örömmel felajánlja, hogy vigyáz a kisdedre, mialatt anyja dolgozik.

A szemrevaló leányanya, Piroska egyaránt megtetszik a fiatal földbirtokosnak és Balog Istvánnak, a sokgyermekes halászmesternek, valamint újra föllobbantja az asztalosmester szenvedélyét is. A féltékenységtől felháborodott fiatalasszony, Lidi -, miután megtudja, hogy az ő férje Piroska gyermekének édesapja, - azonnal rászánja magát a veszélyes operációra. Ezalatt az asztalosmesterben felébred a lelkiismeret-furdalás, amelynek köszönhetően berohan a kórházba, így az utolsó pillanatban sikerül megakadályoznia a végzetes műtétet. Piroska félreáll Szabó és felesége útjából, gyermekét a házaspár gondjaira bízza, majd hozzámegy a halászmesterhez.

Semmelweis

Semmelweis Ignác, a bécsi klinika tanársegédje aggodalommal figyeli, hogy a klinikán szülő anyák közül sokan meghalnak gyermekágyi lázban. Elhatározza, hogy megfejti a titokzatos fertőzés titkát, de amikor rájön az egyszerűnek tűnő megoldásra (kézmosás, klóros fertőtlenítés), az orvostársadalom nem akar hinni neki. 

Szerető fia, Péter

Balogh Gáspárné egész életében a Pálossy uradalomban szolgált. Halála után fia, Péter ígéretet kap a gróftól, hogy megtarthatja anyja cselédlakását, ahol leendő feleségével, Sós Juliskával  szeretne együtt élni. A lányra azonban szemet vet a gróf fia, Béla úrfi is, aki a visszautasítást követően, bosszúból, elbocsátja Pétert az uradalomból. A gróf azonban közbelép, mert megtudja, hogy Péter valójában az ő törvénytelen fia.

Különös házasság (film)

Buttler János gróf iskolai szünidőre siet haza, szüleihez és szerelméhez. Útközben megpihennek Dőry báró házában, ahol Jánost fondorlatos módon csapdába ejtik. Hamis tanúk jelenlétében erőszakkal összeesketik Dőry báró várandós lányával. Az eskető jegyző a születendő gyermek apja. Bár Buttler, családja és barátai mindent elkövetnek hogy a házasságot érvénytelenítsék, a  liberális állam és az udvar a tekintélyét féltve ezt nem engedi. Buttler János és szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz.

A nagy gázkamra csalás

Ábrahám Peti egy semmit tevő, iskola kerülő, bűnözésből élő budapesti zsidó fiú, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját elviszik munkaszolgálatra, őt is elfogják és Auschwitzba viszik, onnan pedig a buchenwaldi lágerbe szállítják. A táborban kezd jobban élni mint a budapesti csavagás és bűnözés idején. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt összeismerkedik: flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle - ő pedig csak éli a mindennapokat, és megfigyel. Úgy gondolja, hogy nem akar Magyarországra vissza térni, inkább kimegy Palesztinába ott keresi kenyerét. De beüt a baj, a táborban elkezd terjedni a tifusz, az élelem elfogyot, csont vékony hullák mindenütt. Miután az amerikaiak bevonultak buchenwaldba akkor hazatér, belép a Magyar Kommunista Pártba. Előbb kommunista lapoknál, majd az 50-es évek elején az egyik minisztérium sajtóosztályán dolgozik. 1956-ba pedig ki emigrál, Izraelbe megy kápotlást szerezni. Azt kezdi el hazudni hogy buchenwaldba az egész családját gázkamrában kiirtották a "nácik". Miútán kiderül hogy buchenwaldba nem is voltak gázkamrák, akkor Izraelbe a hatóságok csalás megalapozott vádjával körözést adnak ki rá. Erre a hírre Brazíliába menekül, és ott is hal meg rákban 1973-ban.